Vásárhelyi Vidék Jövőjéért

Népművészeti Ház – Hódmezővásárhely

10 db. kép // 2013-03-21 09:23:08

Egy, a belváros szívében megőrzött parasztporta ad otthont, a hódmezővásárhelyi népművészetet és a paraszti életmódot bemutató kiállításnak. A modern épületek közt álló unikális épületegyüttes a város évszázados építészeti hagyományait tükrözi. A 18. század végén emelték a vályogtégla falakat, melyeket náddal fedtek. A nádfedelet azonban tűzveszélyessége miatt a 19. század közepén hódfarkú cserépre cserélték az épületek többségén. A porta egy módos parasztcsalád városi lakótere volt, míg a gazdasági élet elsősorban a tanyán zajlott. Mégis találhatók gazdasági épületek is a portán, hiszen a városban is az önellátásra rendezkedtek be. Ezek a kisméretű, egy tetővel fedett épületek tehát igen fontos szerepet töltöttek be, egészen a 20. század közepéig. A téglával fedett udvart a nyári konyha, a kamra, az istállók, a kocsiszín, a hombár és a baromfiudvar övezi. 
A lakóház az Alföldre jellemzően három osztatú, azaz három helyiségre tagolódik, a középpontban helyezkedik el a konyha melyből a lakószoba és az utcafront felé a tisztaszoba nyílik. Mindhárom helyiség berendezése a 19. század közepére jellemző módos paraszti életmód tárgyi kultúráját szemlélteti. A tisztaszoba díszes festett bútorai a család anyagi helyzetét reprezentálták és az ünnepi alkalmak fényét emelték, ma pedig arról tanúskodnak a dús virágok, milyen ügyes kezűek voltak a vásárhelyi asztalosok. A bútorok mellett a fazekas termékek is a helyi kézműveseket dicsérik, akiket tálasnak nevezett a népnyelv, hiszen elsősorban mázas tálaló és tárolóedények kerültek le a vásárhelyi fazekasok korongjairól. A vásárhelyi népművészet egyik kiemelkedő öröksége a vásárhelyi hímzés, mely a régi-tiszántúli hímzések közt, a magyar hímzéskincs egyik legrégebbi időkre visszanyúló típusa. A rackajuh szőréből házilag font és különböző növényekkel megfestett fonalakkal tűfestés szerűen hímeztek az asszonyok, a három alapszín megannyi árnyalatával hozva létre az egyedi színvilágot.
A Népművészeti ház állandó kiállítása lehetőséget ad arra, hogy a paraszti életmód megannyi mozzanatát bemutassuk a közönség számára. Az év körforgását kísérő jeles napok színes hagyományainak felelevenítése a 21. századi hétköznapok egyhangúságát is képes megbontani és ezen ünnepi programok a helyi közösség megerősödését is szolgálják. Az évet Húsvétoló indítja, majd a Szent György nap, Pünkösdölő, Szent Iván nap, arató ünnep, Szent Mihály nap, szüreti mulatság, Márton nap programjai kísérik az ünnepkörök váltakozását, majd az Advent zárja le a programsorozatot. A Népművészeti ház programjai a város kulturális örökségének életben tartásához is hozzájárulnak, értéket közvetítenek, és szórakoztatnak is. Ezekre példa a Dörölye Fesztivál, és Vásárhelyi Ízök Fesztivál is.
A kulturális programok mellett a tradíciók átadására is lehetőséget ad a Népművészeti ház. Oktatási programjaink keretében a helyi és környékbeli óvodások és iskolások ismerhetik meg elődeik életmódját, körülményeit és mindazt a tudás és tárgybeli örökséget, melyet az előttük járó generációk halmoztak fel. Megtanulhatnak olyan életvezetési stratégiákat is, melyek a mai körülmények közt is hasznosak. A múzeumpedagógiai módszereket is alkalmazó foglalkozásokon a város népművészetével, az önellátó gazdálkodással, a környezettudatossággal és azokkal a szokásokkal, normákkal találkoznak, melyek évszázadokon keresztül meghatározták az emberek életét.

ec.europa.eu Új Magyarország Vidékfejlesztési Program